Gyönyörű ez a reggel, tökéletes vasárnap. Az ég tiszta, beragyog a nap az ablakon. Itthon együtt kelek a nappal, télen is, nyáron is. Szobám ablaka keleti tájolású és nem húzom el a sötétítőt. Így az első "jó reggelt" közvetlenül a naptól kapom. Előbb küldi a fényét-színét, mályva-lilát, vöröset vagy éppen sárgát, majd felbukkan a hegyek mögül.
Hetek, de hónapok óta nem olvasok újságot, nem nézek híradót. Az információ, ami engem érdekel vagy érint, eljut hozzám enélkül is."....a Rendkívüli az Átlagemberek útján rejtezik. Ma ez a megértés a legértékesebb bölcsesség az életemben, ez teszi lehetővé, hogy bármit megtegyek, és tudom, hogy örökké el fog kísérni" olvastam valamikor, valahol, lejegyeztem valamiért. Néha megakad a szemem rajta, másodpercnyi gondolatvillanás. Szóval nem hiányzik az újság és tévé információhalmaza. Így is megtudom, hogy Bangkokban zűr van. Botond fiam bő hét múlva oda készül és akik ismernek, hozzák a hírt. Azzal is szembesülök, hogy a HPV-védőoltás ártalmas, halálos, veszélyes. Először nem értem, később sem...lám-lám a média manipuláló, kinyilatkoztató szerepe. Hit a médiában...a média, mint a jelen guruja..
Amiről viszont nem beszél senki, az a mai választás. Néma csend, érdektelenség. Értem. Értem a csendet, ami mögül az elmúlt évek, évtizedek csalódottsága, kiábrándultsága néz szembe. Elárultatott, megcsalatott. Az átlagember, a mindennapok megélhetéséért dolgozó, tevő ember reakciója. Nem gyűlölködik, nem szidalmaz és nem káromol, de nem is lelkesedik. Mint Krisztus, veszi a mindennapi keresztjét és viszi. Nagyapáink elmentek Amerikába hajdanán, hogy hozzák a megélhetéshez szükséges pénzt. Nagyanyáink itthon maradtak, gyereket neveltek és várták vissza az emberüket. Az akkor volt. És mi van most? Ugyanaz. Pedig nem is volt háború.
Értem a csendet. És mi lesz, ha nem lesz parlamenti képviseletünk? Az átlagember szintjén a kérdés annyira jelentéktelen, hogy nem is figyel rá, nincs hát válasz. Parlamenti képviselet? Nem érti ezt az átlagember. Azt igen, hogy szinte mindenhol románul kell megszólalnia. A hivatalok nyelve is román - ha nem érti, nem beszéli, megaláztatik. Elkerüli, ha lehet. Az autonómiát sem érti, nem is foglalkozik vele. Vannak sokkal fontosabb dolgok ennél: a földek, a betakarított termés sorsa, a család megélhetése, alacsony bérek, munkahely, rabszolgasors. Lehet manipulálni, meggyőzni, irányítani a hitében megingott embert? Nem tudom. Majd kiderül.
A nap közben tovább haladt, ideje felkelni. Csendes, tiszta égboltú vasárnap. Holnap nem dolgozunk. Gyászünnep. Ilyen is van nekünk.
Hetek, de hónapok óta nem olvasok újságot, nem nézek híradót. Az információ, ami engem érdekel vagy érint, eljut hozzám enélkül is."....a Rendkívüli az Átlagemberek útján rejtezik. Ma ez a megértés a legértékesebb bölcsesség az életemben, ez teszi lehetővé, hogy bármit megtegyek, és tudom, hogy örökké el fog kísérni" olvastam valamikor, valahol, lejegyeztem valamiért. Néha megakad a szemem rajta, másodpercnyi gondolatvillanás. Szóval nem hiányzik az újság és tévé információhalmaza. Így is megtudom, hogy Bangkokban zűr van. Botond fiam bő hét múlva oda készül és akik ismernek, hozzák a hírt. Azzal is szembesülök, hogy a HPV-védőoltás ártalmas, halálos, veszélyes. Először nem értem, később sem...lám-lám a média manipuláló, kinyilatkoztató szerepe. Hit a médiában...a média, mint a jelen guruja..
Amiről viszont nem beszél senki, az a mai választás. Néma csend, érdektelenség. Értem. Értem a csendet, ami mögül az elmúlt évek, évtizedek csalódottsága, kiábrándultsága néz szembe. Elárultatott, megcsalatott. Az átlagember, a mindennapok megélhetéséért dolgozó, tevő ember reakciója. Nem gyűlölködik, nem szidalmaz és nem káromol, de nem is lelkesedik. Mint Krisztus, veszi a mindennapi keresztjét és viszi. Nagyapáink elmentek Amerikába hajdanán, hogy hozzák a megélhetéshez szükséges pénzt. Nagyanyáink itthon maradtak, gyereket neveltek és várták vissza az emberüket. Az akkor volt. És mi van most? Ugyanaz. Pedig nem is volt háború.
Értem a csendet. És mi lesz, ha nem lesz parlamenti képviseletünk? Az átlagember szintjén a kérdés annyira jelentéktelen, hogy nem is figyel rá, nincs hát válasz. Parlamenti képviselet? Nem érti ezt az átlagember. Azt igen, hogy szinte mindenhol románul kell megszólalnia. A hivatalok nyelve is román - ha nem érti, nem beszéli, megaláztatik. Elkerüli, ha lehet. Az autonómiát sem érti, nem is foglalkozik vele. Vannak sokkal fontosabb dolgok ennél: a földek, a betakarított termés sorsa, a család megélhetése, alacsony bérek, munkahely, rabszolgasors. Lehet manipulálni, meggyőzni, irányítani a hitében megingott embert? Nem tudom. Majd kiderül.
A nap közben tovább haladt, ideje felkelni. Csendes, tiszta égboltú vasárnap. Holnap nem dolgozunk. Gyászünnep. Ilyen is van nekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése