Éjjel van, ajtócsengő hangjára ébredek. Zalán jött haza, itthon felejtette a kulcsot. Előbb az órára nézek, három óra van, majd a tükörbe pillantok. Álmos vagyok, a hajam meg rendetlen.
Jó lenne, ha kivasalnád a hajam, mondom. -Most?, kérdi. Válaszként célba veszem a hűtőt, éhes vagyok. Van még torta, remek. Megeszem a felét, Zalán a másikat, aztán jó éjt mondunk egymásnak.
Napok telnek el, és rájövök, hogy a szabadságnak ára van. Jól érzem magam benne, döntéseim az enyémek, a következményei is. Nincsenek elvárások, feltételek, maszkok, játszmák. Önként vállaltam, önként fizetek érte, valamit valamiért, és kiegyenlítődnek a dolgok.
Zalán elutazik, ismét kiürül a lakás. Áprilisben találkozunk, és amikor kimondjuk, tudjuk, hogy márciusban lesz két hét, amikor nagyon távol leszünk egymástól mindhárman, én és a fiúk. Ilyen még nem volt.
Szabadság...nagyon különböző módon éljük meg. Mert nagyon különbözőek vagyunk. Elfogadás, elengedés, bizalom. Hordjuk magunkban bizonyosságként. Jó ez így.
Jó lenne, ha kivasalnád a hajam, mondom. -Most?, kérdi. Válaszként célba veszem a hűtőt, éhes vagyok. Van még torta, remek. Megeszem a felét, Zalán a másikat, aztán jó éjt mondunk egymásnak.
Napok telnek el, és rájövök, hogy a szabadságnak ára van. Jól érzem magam benne, döntéseim az enyémek, a következményei is. Nincsenek elvárások, feltételek, maszkok, játszmák. Önként vállaltam, önként fizetek érte, valamit valamiért, és kiegyenlítődnek a dolgok.
Zalán elutazik, ismét kiürül a lakás. Áprilisben találkozunk, és amikor kimondjuk, tudjuk, hogy márciusban lesz két hét, amikor nagyon távol leszünk egymástól mindhárman, én és a fiúk. Ilyen még nem volt.
Szabadság...nagyon különböző módon éljük meg. Mert nagyon különbözőek vagyunk. Elfogadás, elengedés, bizalom. Hordjuk magunkban bizonyosságként. Jó ez így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése