Az angliai Readingi Egyetemen bemutatták a világ valószínűleg első olyan robotját, amelyet kizárólag élő agyszövet irányít. A patkányembrióból származó idegsejttenyészet bluetooth rádiókapcsolaton keresztül ad utasítást a robotnak, és ugyanígy értesül a gép és a külvilág interakcióiról.
| |
A kísérlettel azt próbálják kideríteni, hogyan tárolódnak az emlékképek a biológiai agyban. A tudósok remélik, hogy a tapasztalatok közelebb visznek majd az olyan idegrendszeri elfajulásos betegségek kezeléséhez, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-betegség.
A Gordon nevű robot a népszerű Wall-E film hősére emlékeztető apró kétkerekű gép, az agy pedig 50-100 ezer patkányidegsejt.
Az idegsejteket tápanyagdús közegben tárolják egy állandó hőmérsékletű tartályban, és 60 elektróda merül beléjük. Az idegsejtek elektromos impulzusokat küldenek a robotnak, a robot szenzoraitól pedig impulzusokat kapnak a külvilágból.
Ezen az élő idegsejttenyészeten kívül a robotot nem irányítja más, sem ember, sem számítógép. A patkányagyú robot magától tanul. Az agy elindítja a gépet, majd ha a kis robot nekiütközik a falnak, és erről a szenzorok impulzust adnak, akkor az agy legközelebb megpróbálja az ütközés előtt megállítani a robotot. Gordon már képes tárgyakat kikerülni.
A kutatók különböző vegyszerekkel erősítik vagy gátolják az egyes akciók közben aktivizálódó idegpályák működését. Etikai okokból a kísérletekhez nem használnak emberi idegsejteket. De ez nem gátolja a következtetések levonását, mert a patkány és az ember agya között a különbség inkább csak mennyiségi, nem minőségi. A patkány agya körülbelül 1 millió idegsejtből áll, az emberé 100 milliárdból.
A Gordon nevű robot a népszerű Wall-E film hősére emlékeztető apró kétkerekű gép, az agy pedig 50-100 ezer patkányidegsejt.
Az idegsejteket tápanyagdús közegben tárolják egy állandó hőmérsékletű tartályban, és 60 elektróda merül beléjük. Az idegsejtek elektromos impulzusokat küldenek a robotnak, a robot szenzoraitól pedig impulzusokat kapnak a külvilágból.
Ezen az élő idegsejttenyészeten kívül a robotot nem irányítja más, sem ember, sem számítógép. A patkányagyú robot magától tanul. Az agy elindítja a gépet, majd ha a kis robot nekiütközik a falnak, és erről a szenzorok impulzust adnak, akkor az agy legközelebb megpróbálja az ütközés előtt megállítani a robotot. Gordon már képes tárgyakat kikerülni.
A kutatók különböző vegyszerekkel erősítik vagy gátolják az egyes akciók közben aktivizálódó idegpályák működését. Etikai okokból a kísérletekhez nem használnak emberi idegsejteket. De ez nem gátolja a következtetések levonását, mert a patkány és az ember agya között a különbség inkább csak mennyiségi, nem minőségi. A patkány agya körülbelül 1 millió idegsejtből áll, az emberé 100 milliárdból.
Dél-Koreában olyan robotot fejlesztettek ki, aminek az arca képes kifejezni az érzelmeket. Ez természetesen nem az első és nem is az utolsó effajta berendezés, és igazából az teszi érdekessé, hogy a várakozások szerint a robotgyártás ugyanúgy meghatározó lesz a 21. században, mint ahogyan az autógyártás volt a 20. században.
EveR-1 és Albert Hubo. Kíváncsi vagyok, hogy mikor fog sor kerülni az első személyiségi jogi perre egy nagyon is élethű arcú android miatt.
Ami az EveR-1 nevű női robotot illeti, ez 160 cm magas; 50 kg-ot nyom; képes pislogni; négyszáz szót ért meg; ajkával formálja a szavakat; beszélgetés közben szemkontaktus hoz létre, és nem is olyan távolról nézve össze lehet téveszteni egy élő emberrel.
A dolog persze jóval több holmi játéknál: a japán Kereskedelmi Minisztérium úgy számolja, hogy az intelligens robotok gyártása 2020-ra évi 500 milliárdos üzletté növi ki magát, Dél-Korea pedig egyenesen azzal számol, hogy akkorra minden dél-koreai család életéhez hozzá fog tartozni a mostaninál sokkal tökéletesebb android.
EveR-1 és Albert Hubo. Kíváncsi vagyok, hogy mikor fog sor kerülni az első személyiségi jogi perre egy nagyon is élethű arcú android miatt.
Ami az EveR-1 nevű női robotot illeti, ez 160 cm magas; 50 kg-ot nyom; képes pislogni; négyszáz szót ért meg; ajkával formálja a szavakat; beszélgetés közben szemkontaktus hoz létre, és nem is olyan távolról nézve össze lehet téveszteni egy élő emberrel.
A dolog persze jóval több holmi játéknál: a japán Kereskedelmi Minisztérium úgy számolja, hogy az intelligens robotok gyártása 2020-ra évi 500 milliárdos üzletté növi ki magát, Dél-Korea pedig egyenesen azzal számol, hogy akkorra minden dél-koreai család életéhez hozzá fog tartozni a mostaninál sokkal tökéletesebb android.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése