2008. október 17., péntek

csinálom a semmit

Péntek van. Eltelt a hét. Jövök, menetrendszerűen, az Odeon mozi kávézójába megnézni a postaládámat, írni. Itt van internet lehetőség. A pultoslány már ismerősként üdvözöl. Mikor hosszú kávét, mikor gyömbérteát kérek. Ma hosszú kávés nap van. Sokat aludtam, mégis álmos vagyok. Olyan volt ez a hét, mint az oázis. Kellett, nagyon.
A tegnap délutánt egy régi barátnőmmel töltöttem. Nem találkoztunk tíz-húsz éve, nem fontos. A barátság időtálló. Onnan folytattuk, ahol elhagytuk tíz-húsz éve. Témánk az volt, van örökkön örökké. Akárcsak ő, a Margit-sziget sem változott, ott sétáltunk. Tíz-húsz éve is ilyen volt.
Holnap indulok haza. Zalán is jön, vakációra. Már összecsomagolt, én még nem. Rövid volt az itt töltött idő, nagyon kellett. Ma még csinálom a semmit, jólesően, elégedetten. Ritkán adatik meg, kihasználom.

Nincsenek megjegyzések: