Reggel van és hideg, szeles, hideg, őszi reggel..Viszem az otthon melegét magammal, a rendelőig kitart. Álmos vagyok még, későn feküdtem le az éjjel. Van, amikor gyorsan telik az idő, így volt az este is. Igen, jó éjfél előtt elaludni, de ha nem így sikerül, majd bepótolom.
Középkorú férfi, a rendelő kapujában vár. Ezt határozottan nem szeretem. Nem és nem. Ezért nem is vagyok túlságosan szívélyes, de elutasító sem. A félig-én, félig-orvos állapot ez.
Pozitív a laboreredménye, mondja. Ez baj, ugyanis a munkaszerződéshez szükséges rutinvizsgálatról van szó, a szifilisz tesztről. Ez nemi betegséget jelent, közlöm. Bajnak baj, de kezelhető és kezelendő - a partnerekkel együtt.
Partnerek?-kérdi. Hát az nincs, egy sincs. Tünete sincs, semmi. Nem is volt soha.
Lehet tünetmentes is, bólintok, ez még nem jelenti azt, hogy nem reális az eredmény. Így van ez a chlamidyával, tünetmentes és kötelező szürővizsgálat sincs rá, ezért sok a méhnyakrák...
Nem lett nyugodtabb, ami érthető, mert nem is figyel rám, és amiről én mesélek, az sem túlságosan megnyugtató.
Még elmondja, hogy nincs is szexuális partnere, sem a felesége, sem más, sem férfi, sem nő. Reméli, hogy téved a labor, aztán megkérdezi, hogy hiszek-e neki. Értelmetlen lenne hazudnia, nyugtatom meg, ezzel becsapna mindkettőnket, ez pedig nem érdeke, ugyebár?! tehát léphetünk tovább.
Hadd csináljon még egy vérvételt - kéri. Okosabb nekem sem jut eszembe. Elválunk. Tényleg nem egy Don Juan, de mindenképpen peches. Utánanézek az álpozitív tesztek okainak.
Délután filmet nézek, a Törés-t. Anthony Hopkins az egyik kedvenc karakterszínészem. Filmkritikát soha nem olvasok, csak a saját kritikám után, így is ritkán. A film nem tetszik, kaptafa. A bárányok hallgatnak elég lett volna ebből a vonalból.
Ezek után jöhet Vivaldi, őt Anett is szereti. Ha már nem beszélek hozzá és nem tanítom szavakra, legalább a műélvezet legyen közös. Értékeli, Vivaldit rikácsol, kánonban.
Középkorú férfi, a rendelő kapujában vár. Ezt határozottan nem szeretem. Nem és nem. Ezért nem is vagyok túlságosan szívélyes, de elutasító sem. A félig-én, félig-orvos állapot ez.
Pozitív a laboreredménye, mondja. Ez baj, ugyanis a munkaszerződéshez szükséges rutinvizsgálatról van szó, a szifilisz tesztről. Ez nemi betegséget jelent, közlöm. Bajnak baj, de kezelhető és kezelendő - a partnerekkel együtt.
Partnerek?-kérdi. Hát az nincs, egy sincs. Tünete sincs, semmi. Nem is volt soha.
Lehet tünetmentes is, bólintok, ez még nem jelenti azt, hogy nem reális az eredmény. Így van ez a chlamidyával, tünetmentes és kötelező szürővizsgálat sincs rá, ezért sok a méhnyakrák...
Nem lett nyugodtabb, ami érthető, mert nem is figyel rám, és amiről én mesélek, az sem túlságosan megnyugtató.
Még elmondja, hogy nincs is szexuális partnere, sem a felesége, sem más, sem férfi, sem nő. Reméli, hogy téved a labor, aztán megkérdezi, hogy hiszek-e neki. Értelmetlen lenne hazudnia, nyugtatom meg, ezzel becsapna mindkettőnket, ez pedig nem érdeke, ugyebár?! tehát léphetünk tovább.
Hadd csináljon még egy vérvételt - kéri. Okosabb nekem sem jut eszembe. Elválunk. Tényleg nem egy Don Juan, de mindenképpen peches. Utánanézek az álpozitív tesztek okainak.
Délután filmet nézek, a Törés-t. Anthony Hopkins az egyik kedvenc karakterszínészem. Filmkritikát soha nem olvasok, csak a saját kritikám után, így is ritkán. A film nem tetszik, kaptafa. A bárányok hallgatnak elég lett volna ebből a vonalból.
Ezek után jöhet Vivaldi, őt Anett is szereti. Ha már nem beszélek hozzá és nem tanítom szavakra, legalább a műélvezet legyen közös. Értékeli, Vivaldit rikácsol, kánonban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése